GYIK - hitek és tévhitek az internetes szolgáltatásról

Ezt az oldalt azért hoztam létre, hogy némi útmutatást adjon azoknak akik az internetes szolgáltatásokat igénybe veszik.
Nap mint nap azt tapasztalom, - tisztelet a ritka kivételeknek - hogy a legtöbben hozzáértés nélkül állnak neki a saját weboldaluk elkészítéséhez ill. bíznak meg egy céget, hogy azt nekik elkészítse. Ezzel tulajdonképpen nincs is gond, elvégre nem lehet mindenki informatikus, sőt, nem is kell, hogy az legyen, de azért nem árt néhány alap fogalommal tisztába lenni. Annál is inkább, mert egy egyszerű példán bemutatva, a legtöbben nem autószerelők, mégis tudják azt, hogyan kell a kocsijukban ellenőrízni az olajszintet és azt is többé-kevésbé tudják mi történik ha elfogy az olaj.

Nos, a számítógépek világában is vannak hasonló helyzetek...

Hol van a weblapom? Mi az a szerver? Mi az a domain név, IP cím?

A szerver az egy számítógép. Nagyjából olyan mint ami az Ön asztalán van, csak legfeljebb egy kicsit nagyobb teljesítményű és laposabb dobozban van. Az ebben a szervergépben lévő merevlemezen (köznyelven vinchester, vinyó, vincseszter) található az Ön weboldala. A merevlemezt egy vákumdobozban lévő, több, folyamatos forgásban lévő mágneses korong alkotja. Ezen a mágneses adathordozón tároljuk azt az információt ami az Ön weboldalát alkotja. Ezt egyébként hívják tárhelynek is, aminek az árát általában a mérete határoza meg.

Az IP cím olyan mint egy telefonkönyvben a telefonszám. Ha felhívom az adott számot, akkor jobb esetben egy ismerős hang fog válaszolni. Ha beírom a böngésző ablakába az IP címet, akkor megtalálom a szervert és ha ez megfelelően be van állítva, akkor a weboldalt is.

Próbálja beütni ezt: http://66.34.20.41/

Aztán pedig ezt: http://www.ayaclab.com

Mindkét esetben ugyanazt kapja. Ez utóbbi a domain név, ami a telefonkönyvben mondjuk a "Kovács János". Magyarul nem kell egy számomra nehezen megjegyezhető számot ismernem ahhoz, hogy az Ön weboldalát megtaláljam, elég csak ismernem a domain nevét, azaz a "Kovács János"-t.

Nagyon sokan összekeverik a domain nevet a weboldallal ill. a szerverrel. A domain név, azaz "ayaclab.com" csak egy könnyen megjegyezhető név, ami teljesen függetlenül létezik a szervergéptől ahol a weboldalt tartalmazó tárhely van.

Egy adott domain névhez be lehet állítani egy IP címet, azaz az utóbb említett példán keresztül bemutatva, megmondhatom, hogy ha valaki beírja, hogy "ayaclab.com", akkor a "66.34.20.41"-es IP címen lévő számítógéphez férjek hozzá. Ugyanazt jelenti, mintha beállítanám, hogy Kovács János a 999-9999-es telefonszámon legyen elérhető. Elég csak a "Kovács János"-t megjegyeznünk, a böngésző programunk megtalálja a kérdéses weboldalt.

A böngészőprogram, legyen az Internet Explorer vagy Mozilla Firefox, a domain név (vagy közvetlen IP cím) begépelése alapján elküld oda egy kérést, a szerver pedig egy weboldalt küld vissza válaszként, amit a böngésző program megjelenít, mint ezt is amit Ön most olvas.

Hogy ennek mi a jelentősége? Önnek lehet saját domain neve az Ön nevére írva. Azt pedig csakis Ön vagy az erre felhatalmazott személy mondja meg, hogy ez a domain név hová mutasson, azaz a konkrét weboldala hol legyen, milyen IP címen, azaz meghatározhatjuk, hogy a tárhely, ahol az egész weboldal fizikailag el van helyezve hol legyen. Ez azért lényeges, mert ha nincs megelégedve azzal aki a weboldalát elkészíti, akkor bármikor, egy pillanat alatt átállíthatja a domain nevét egy másik szolgáltató szerverére, azaz egy másik IP címmel rendelkező tárhelyre. Önt ezután is ugyanazon a domain néven fogják keresni és nem is veszik észre, hogy mi van a háttérben, hogy melyik szerveren van az oldalt tartalmazó tárhely.

Az én weblapom fenntartása nem kerül külön erőfeszítésbe, hiszen egyrészt már elkészült, másrészt ott van mellette jó pár másik is ugyanazon a szerveren, miért fizessek szerverbérleti díjat?

Az emberek általában természetesnek veszik, hogy a telefonért fizetni kell, az áramért fizetni kell. Valamilyen oknál fogva, az már kevésbé természetes, hogy a weboldal fenntartása is pénzbe kerül, valahogy azt gondolják, ha egy weboldal kész, akkor az önmagától létezik, mint amikor egy plakátot felragasztanak a hirdetőoszlopra.... Egy szervernek éppúgy kell áram és internetes információs vonal, amiért fizetni kell a weboldal üzemeltetőjének, nem is keveset. Arról nem is beszélve, hogy egy szervernek nem csak munkaidőben, hanem a nap 24 órájában, azaz folyamatosan működnie kell, hogy a kívánt weboldal mindig elérhető lehessen. Mi kell mindehhez? A teljesség igénye nélkül a következők:

Először is egy légkondícionált szerver terem, ahol a szervergép állandóan be van kapcsolva.
Személyzet, aki rá tud nézni a gépre ha baj van. Bekapcsolja a dízel generátort, ha elmegy az áram. Meghibásodás esetén kicseréli a gép merevlemezét, amelyen az összes adat, és a megrendelő weboldala is van. Mindezt lehetőleg úgy, hogy a weboldal tulajdonosok ebből a lehető legkevesebbet vegyenek észre, hiszen az élet közben nem áll meg, fontos levelek, vásárlói tranzakciók stb. lehetnek folyamatban...
Nem csak a merevlemez hibásodhat meg, hanem bármelyik alkatrész (memória, tápegység stb.), elvégre ha egy gép napi 24 órában megy, az azért elég nagy igénybevétel.
A szerveren szoftverek működnek, amiket folyamatosan karban kell tartani. Ha ez nem történik meg, a rendszer lelassulhat, telítődhet aminek katasztrofális következményei lehetnek (pl. több millió kéretlen levél törlése, a weboldalak log filejainak arhíválása - ezek azok a jelentések, amik a weboldal forgalomáról szólnak és méretük egy idő után akkora lehet, hogy a merevlemezt teljesen megtöltik).
Mivel az internet és a szoftverek is folyamatosan fejlődnek, ezeket is időnként frissíteni, újítani is kell. Esetünkben szervergépről van szó, amit azt is jelenti, hogy nem egy felhasználóra számolják a szoftverhasználati jogdíjakat, hanem gyakorlatilag korlátlanul, ami jóval magasabb árkategóriát jelent, mint egy otthoni gépen. Arról nem is beszélve, hogy egy már működő környezetben milyen nehéz például egy email szerverre egy teljes szoftver csere, amikor folyamatosan jönnek-mennek az üzenetek és nincs mód arra, hogy az új levelező rendszer tökéletesen le legyen tesztelve.
Az adatbázisokról és azokról a változtatásokról, új anyagok felviteléről, amiket a többszáz felhasználó naponta elvégez, napi mentéseket kell készíteni, mert ha valami oknál fogva mégis tökremegy a rendszer, azt valahogy vissza kell tudni állítani.
Naponta többszáz vagy ezer illetéktelen behatolást kísérelnek meg a szerverre, különféle vírusokat próbálnak bejuttatni vagy jelszavakat megtudni, mindezek ellen folyamatosan védeni kell a rendszert. A behatolók állandóan változtatják a módszereiket és ehhez alkalmazkodni is kell ha azt akarjuk, hogy a számunkra fontos adatok, személyes és céges információk ne juthassanak illetéktelenek kezébe.
Az internetes "vonal", ami a szerver számára biztosított, meghatározott áteresztőképességgel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos adatforgalom után kell fizetni. Akár a mobil telefonoknál, ha sokat netezünk megnő a számlánk. Ha csak néhány látogató van az oldalon, azzal nincs különösebb gond, de ha egyre többen nézik az oldalt, esetleg videókat, hanganyagokat is töltenek le, az adatforgalom hirtelen sokszorosára is megnőhet, ezzel többszörösére emelve a szerver havi költségeit.
A domain nevek fenntartásáért is éves díjat kell fizetni, sokszor nem is keveset, pedig ott csak arról van szó, hogy egy emberek számára könnyen megjegyezhető nevet összekapcsolnak egy szerverhez vezető azonosító számmal - kb. mint egy telefonkönyvben - és ezt a kapcsolatot folyamatosan életben tartják.
A rendszert folyamatosan monitorozni, ellenőrízni kell. Hiába a legjobb program, a legjobban megtervezett weboldal, mindig lehet valamit még jobban csinálni. A látogatók szokásainak megváltozása, a forgalom növekedés olyan változtatásokat igényelhet az egyes rendszerekben, amelyek hatékonyabb működést tesznek lehetővé. Ha ezt nem figyeljük, ha időnként nem írunk, fejlesztük újra bizonyos részeket, akkor egyes weboldalak lelassulhatnak, vagy akár le is állhatnak, megbénítva ezzel a többi, szerveren lévő más rendszert is.
A felhasználók aktivitását is monitorozni kell, mert bizony sokszor ők tudják a legérdekesebb helyzeteket előidézni. Például jelszavak nem megfelelő tárolása, vagy elegendő ismeretek hiányában többszáz, nem a jogszabályban előírt szerkezetű marketinges levél kiküldése ami miatt hónapokig fekete listára kerül a szerver és hasonló finomságok (mi a fekete lista? Amikor a tőled jövö levelek mindenütt automatikusan a kukában landolnak - ilyenkor vagy fizetsz jó pénzeket a feketelistás szervergazdának, hogy vegynek le vagy vársz néhány hetet, hónapot is mire automatikusan levesznek, hacsak közben nem csinálsz megint valami rosszat...).
Nálunk a szerverbérleti díjba még beletartozik a felhasználók segítése is, persze csak egyszerűbb dolgok (rendszer kezelés betanítása, kisebb javítások, szöveges átírások a lapon), de ez is nagyon sok időt jelenthet mondjuk 50 vagy 100 weboldalnál, főleg amikor ezeknek csak egy kis része is egyszerre igényi a segítségnyújtást. Ezért is nagyon sok cég erre külön ún. "support" díjat számol fel, amit felhasznált idő arányában számítanak ki.

Ez mind nagyon sok munka és anyagi ráfordítás, ami kívülről nem látszik, de egy oldal működéséhez elengedhetetlen és a weboldal üzemeltetőjének ezt napi szinten el kell végezni. Ezen költségek és erőfeszítések átlaga leosztva az egyes weboldalakra a havi szerverbérleti díj. Ahol nagyobb az igénybevétel, ott a havi díj is magasabb, míg máshol alacsonyabb.

Figyelem! Nem az a jó szolgáltató, az a rendszergazda, aki állandóan "dolgozik", mert baj van! Ha semmire nincs gondunk csak arra, hogy kifizessük a havi díjakat, akkor örülhetünk, mert ez azt jelenti, hogy jó a szolgáltatás, azaz az előbb leírtak megfelelően el vannak végezve...

Mi az a forráskód?

A forráskód maga a program, egy olyan nyelven írt rendszer, ami programozással foglalkozó emberek számára érthető módon van összeállítva. Ezt a leírást - vagy hívjuk inkább kódnak - a számítógép is érti, azaz szaknyelven "le tudja futtatni" önmagán, magyarul ennek hatására történni fog valami, akár az, hogy megjelenik az Ön weboldala, bekerül egy név az adatbázisunkba vagy elmegy egy elektronikus levél egy adott címzetthez.

A forráskód azért jó, mert egy hozzáértő személy azt tetszés szerint tudja módosítani, azaz a már meglévő programot alakíthatja, hozzátehet új dolgokat vagy megváltoztathatja annak működését.

Egy bonyolultabb rendszernél a kód többezer sorból állhat és akár több hetes vagy hónapos fejlesztői munka eredménye. Tartalmazhat olyan részeket is, amelyek előző fejlesztések részeredményei. Hosszas tesztelésen, többszörös javító ciklusokon megy át, mire tökéletesen alkalmas lesz az éles használatra. A forráskód a programozó szellemi terméke, ahogyan egy énekesnek is a saját dala, vagy egy festő festménye is az ő saját szellemi terméke.

Ha a boltban megvásárolunk egy Windows programot, akkor nem magát a programot vesszük meg, hanem a program használati jogát. Azaz a Windows programot futtathatjuk a saját (és csakis a saját azaz egyetlen) gépünkön, de a forráskódot amit a Microsoft stábja sok munkával kidolgozott, nem kapjuk meg. Ez a weboldalak esetében is így van. Hacsak erre külön megállapodás nem születik, általános gyakorlat, hogy az adatbázisban lévő információ, ill. az oldalhoz tartozó grafikák, azaz a tartalmi részek a megrendelő tulajdonát képezik - ezek jogi tartalmáért ő is vállal felelősséget - viszont a program az alkotóé, a megrendelő csak használati jogot vásárol. Ettől el lehet térni, de nyilvánvalóan ilyenkor az anyagi ellentételezés is ennek megfelelően alakul.

Csak, hogy szemléltessem nagyságrendileg, hogy néz ez ki, kiváló példa az egyik sokak által ismert cég (aki kéri annak elküldöm a linket), ahol előre legyártott flash alapú weboldal sémákat lehet vásárolni. Ezek a sémák rendkívül egyszerű (a szokásos magunkról, üzenőablak, fotóalbum, információs oldalak egykaptafás rendszerek) ámbár nagyon szép grafikával ellátott, izgő-mozgó, zenélő, látványos oldalak, amelyeket egészen olcsón, nagyjából 10-20.000 Ft-os áron meg is lehet vásárolni. Ha valaki már vett ilyet megtapasztalhatta, hogy viszonylag egyszerűen megváltoztathat rajta egy-egy szöveges részt, esetleg még képeket is tehet az ennek megfelelő részbe, aztán ezzel kész is. Gyakorlatilag ennél többre nem igazán van lehetőségünk, hiszen a forráskódot nem kapjuk meg, csak egy egyszerű kezelő felületet, amivel erősen korlátozott módosításokat végezhetünk.

A fejlesztésbe invesztált idő és erőfeszítés ellenértékét nem egy vásárlótól gyűjtik be, hanem hosszabb távon térül meg, mert ezeket a sémákat többszáz embernek eladják. Sok kicsi sokra megy, bár az is igaz, hogy sokaknak lesz még ugyanolyan weboldala mint nekünk, csak a benne lévő szövegek lesznek mások. Nos mi történik akkor ha esetleg valami egyedit szeretnénk? Ha a fixen beépített grafikákon is akarunk változtatni? Esetleg a gombok mögé rejtett hangeffektusokon? Vagy a látványos animáció helyett egy másikat szeretnénk betölteni? Na ekkor jön be a forráskód, azaz a módosítások ezen szintjét már csak a forráskód birtokában és használatával tudjuk elérni. Itt megkaphatjuk azt is, sőt még azt is megígérik, hogy másnak azután már nem fogják eladni a sémát mivel onnantól fogva mi fogunk vele rendelkezni. Ennek is ott van az ára: 660.000 Ft ...igen, ez esetben egy kicsit más az árfolyam...

Vannak cégek akik úgy reklámozzák magukat, hogy ők a forráskódot is odaadják, mivel nyitott rendszerekkel (pl. Drupal, Joomla - ingyenesen letölthető, közösségek által fejlesztett) dolgoznak. Ez is egy járható út annak aki nem akar annyit fizetni, megelégszik a beépített funkciókkal, és meg akarja tartani a teljes rendszert szőröstül-bőröstül. Azt azonban sokan elfelejtik, hogy hiába a forráskód, ahhoz azért kell egy szakember, aki abból később újra weboldalt tud kreálni, azt megfelelően beüzemelni, így nem feltétlenül elkerülhető a plusz költség ha szolgáltatót akarunk váltani. Arról nem is beszélve, hogy a nyitott rendszerek csak annyit tudnak, azokat az általános célokat elégítik ki, amennyire azokat megírták, nem beszélve a védelmi megoldásokról (mindenki ismerheti a forráskódot azaz a rendszer gyenge pontjait is, ennek hátrányaira jó példa a feltört, szeméttel - viagra, pornó oldalak és biztosítás reklámokkal - telerakott vendégkönyvek, amiket gyakran lehet találni a neten).

Speciális rendszereknél, azaz olyan weboldalaknál, ami egy adott, különleges célra lett kifejlesztve, a nyitott kódú rendszerek nem alkalmazhatók, oda egyedileg programozott megoldás kell, vagy a kettő kombinációja, de ez utóbbi eset is az egyedi elkészítés és üzemelés témakörébe tartozik.

Elkészült a lapom, de mégsem dőlnek hozzám a megrendelők, miért van ez?

Kitettem egy táblát ide az ösvény szélére, hogy idecsalja az erdei kávézómba az embereket miért nem tódulnak be ezrével a látogatók? Ugye látjuk, hogy bár megtettük az első lépést, van egy kávézónk, van egy táblánk is és ha valaki megkérdezi el tudjuk magyarázni hogy talál hozzánk, de ez még kevés, hogy igazán sikeresek legyünk. Ahhoz, hogy tényleg észrevegyenek minket valahogy ki kell emelkednünk a tömegből, a végtelen információ áradatból, ami az interneten felhalmozódott, hogy aki a mi szolgáltatásainkat keresi az csakugyan eltaláljon hozzánk.

Melyek ezek az eszközök? Itt van néhány, a teljesség igénye nélkül:

Internetes reklámkampány (bannerek, fizetett hirdetések mint pl. adwords, facebook)
Nyomtatott anyagok (újság, szórólap)
Újság- vagy magazin cikk ami nem kifejezetten reklám, de ha rólunk szól és felkeltjük vele az érdeklődést, akkor az reklám értékű lehet
Autómatrica
Médiareklám (pl. rádió- és/vagy tv hirdetés)
Reklámozás magán a terméken amivel foglalkozunk (pl. weboldalunk címe a cserepek oldalán, munkaruhán)
Partnerlinkek - kölcsönös linkelés mások weboldalára és vissza
Megjelenés közösségi portálokon (pl. Facebook oldal, iwiw)
Listaoldalakon való megjelenés (ez általában munka- és időigényes, de legtöbbször ingyenes)
Akciók

Minél több van ezekből és minél jobb minőségűre tudjuk fejleszteni a kommunikációnkat a célközönség felé, annál több szálon elérhetnek minket és annál nagyobb az esélyünk, hogy egy megkeresésből konkrét üzlet születik. Ehhez nem csak sok munka de idő is kell, ne legyünk türelmetlenek. Egy átlagos oldal bejáratása egy évig is eltarthat.

Nem állhatunk ölbetett kézzel ha már a lapunk elkészült. Bárki aki sikeresnek mondható a szakmájában, használja ezeket módszereket, időt, pénzt és energiát szán rá, másképp igen nehezen megy.

Hogy lehetek első a Google-on?

Ez egy nagyon érdekes kérdés. Sokan felteszik ezt nekem, pedig ez legalább annyira egyszerű, minthogy mikor fog a magyar gazdaság kilábalni a gödörből? Nehéz erre választ adni, mondhatni lehetetlen, hacsak nem pontosítjuk a kérdést és értelmezzük, hogy mit is jelent a Google-on elért helyezés. Ehhez nyújtanak némi útmutatást az alábbi szempontok, amelyeket végig kell gondolnunk mielőtt felteszünk egy ilyen kérdést:

Mi a célja annak, hogy a Google-ben elsők legyünk?
Mindenképpen az első hely kell vagy megelégszünk az első oldalon szerepléssel, azaz az előkelő első 10-ben?
Az általános keresésben akarunk jó helyen szerepelni vagy megfelel a szponzorált helyezés is? Esetleg mindkettő kell?
Melyek azok a kulcsszavak, ami alapján jó helyezést szeretnénk elérni? Minden létező szóra és kifejezésre nem lehetünk elsők és mivel sok oldal létezhet aki hasonló témában van jelen az interneten, verseny van a jó helyekért mint ahogy az élet más területein is.
Mennyi tudunk heti/havi szinten áldozni időben és pénzben arra, hogy jó helyezést érjünk el?
Ki a cégközönség, akiket szeretnénk, hogy az oldalunkat látogassák?
Készen állunk arra, hogy ha az oldal népszerűbb lesz, kezelni tudjuk az így megnövekedett forgalmat?

Ezek után lehet keresni egy céget - és ez az amiben én tudok segíteni - aki segít vagy magunk nekiállunk a mai divatos nevén emlegetett keresőoptimalizálásnak vagy SEO-nak (Search Engine Optimization)...